Iskolánk története

Albertfalván az 1950-es évek elején új lakótelepet kezdtek építeni, az akkor e területen közlekedő 10-es autóbusz végállomása az "Albertfalva új lakótelep" volt. Az építkezés 1956 nyarára befejeződött, bár a Fegyvernek, a Gyékényes és a Karcag utcában még a 60-as évek elején is folytak munkálatok. Az iskolát a tervek szerint 1954 szeptemberében kellett volna megnyitni, de erre az eseményre csak a következő évben került sor. 1955. december 5-én nyitotta meg a kapuit az új lakótelep iskolája a Mezőkövesd utcában. Az épületben 8 tanterem volt, tornaterem, néhány járulékos helyiség, és már volt központi fűtés. A tanítás kezdetben két műszakban folyt, közel 600 gyermek kezdte meg itt tanulmányait.
A Ratkó-korszak demográfiai hullámának köszönhetően egyre nőtt a gyereklétszám, ezért 1960-ra újabb 8 tanteremmel bővült az iskola. A tanulólétszám 980 fő körül volt.
Az 1961-es tanévtől új tantárgyként belépett a gyakorlati foglalkozás, a tanműhelyek kialakítása gyakorlatilag társadalmi munkában történt. 1963-tól már eredeti rendeltetése szerint működött a kémia-fizika előadó.
A 60-as évek végére a gyermeklétszám csökkenni kezdett, az osztályonkénti tanulólétszám 30 fő körül volt. 1969-től az alsó tagozaton beindult az iskolaotthonos rendszer.
1968-tól - két tanéven keresztül - iskolánk helyet adott a geológiai szakközépiskola egy osztályának is.
A 70-es évek eleje újabb változást hozott, meghonosodott a szaktantermi rendszer. A pedagógusok, a gyerekek és a szülők sok munkával alakították ki az egyes szaktantermeket. 1974-től kezdődött el a klubnapközis foglalkozási rend kialakítása. Az iskola tanulólétszáma az 1970-es években optimális volt, kb. 360 főre csökkent, többségük napközis volt. Ekkor már egy műszakban, kényelmes körülmények között, kellemes légkörben folyt a tanítás.
1974 és 76 között az iskola pedagógusai felnőttoktatást is vezettek a CAOLA 1. számú Gyáregységében.
Az 1970-es évek végére újabb lakótelep, a Kelenföldi Lakótelep, építése elérte Albertfalvát. Ennek következtében 1977-től ismét rohamosan nőni kezdett a tanulólétszám.
1978-ban iskolánk megkapta tagépületként a volt geológiai iskola épületét a Fehérvári úton, itt 6 osztálynak jutott hely. Mivel a tanulók létszáma tovább nőtt, felmerült az iskola további bővítésének szükségessége. 8 új tanterem kialakítására volt szükség. Az emeletráépítés a tanítás szüneteltetése nélkül nem volt megoldható, így ezt a megoldást elvetették. Építési területként felmerült az iskolával szembeni terület, de ez a terv a terület tulajdoni rendezetlensége miatt kútba esett. A "Bokros játszó" (Mezőkövesd utca 16.) területe szintén szóba került, ez a távlati tervben szereplő Szerémi út építése miatt hiúsult meg. Kényszermegoldásként az iskola hátsó udvarán 4 tanterem építése kezdődött el, ami 1983 tavaszára készült el. Ezt kiegészítve 1982-ben az iskola megkapta a Szalóki utcai bölcsőde épületét is.
Az iskola tanulólétszáma a 80-as évek közepére elérte a 920 főt, a napközisek létszáma ebben az időszakban közel 500 volt.
A 70-es évek végétől az orosz nyelvoktatásban sikerült elérni az osztályok bontását, így csoportbontásban folytatódott az idegen nyelvoktatás, amely 1983-tól az angol-, majd a német nyelv tanításával bővült.
1984-től kezdődött el iskolánkban a számítástechnika oktatása.
1988-ban az ifivezetők és tanulóink kezdeményezésére megkezdődött a pinceklub kialakítása a kezdeményezők munkájával.
1988-tól már nem volt szükség a "B" épületre.
1990-től 2 évfolyammal, 4 osztállyal gyors- és gépíró szakiskola kezdte meg működését az épületben.
1995-ben került sor iskolánk ünnepélyes névadására, felvettüka Mérei Ferenc nevet. Az ünnepségen megjelent, és beszédet mondott Göncz Árpád köztársasági elnök.
1998-ban csatlakozott az esti gimnázium.
A tanulólétszám folyamatos csökkenése miatt a Szalóki utcai épületünktől is meg kellett válnunk, majd sor került az iskola udvarán felépített 4 tanterem kiürítésére is, az épületet 2006 elején bontották el.
2006-ban gimnáziumunk már nem indított 9. osztályt.

2008. szeptember 1-jével a Mérei Ferenc Általános Iskola, Szakiskola és Felnőttoktatási Gimnázium ezen formájában megszűnt, egybeolvadt a Petőfi Sándor Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskolával, mely ezáltal Petőfi Sándor Általános Iskola, Szakiskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Felnőttoktatási Gimnáziummá alakult. Ugyanezen évben kezdetét vette a szakiskola megszűnése is - kimenő rendszerben.